2015. november 8., vasárnap
MISKOLC... MALOM ÉTTEREM..... (Van élet és van étel keleten az Anyukám Mondta éttermen kívül is...)
Van bizony... de még milyen... :)
A miskolci Malom Étterem valószínűleg azon helyek egyike lett volna, ahová sohasem jutok el, ha egy kedves ismerősöm nem invitál oda ebédre.... mondhatni hogy a közösségi oldalakon bekövetkező véletlen kapcsolatfelvételnek hála görögtek az események a szerencsés találkozás felé. Mostantól tudom hol kell ennem Miskolcon. :)
Kellemes belváros-közeli helyszín jó parkolási és kényelmes megközelítési viszonyok.... az épület régi polgári ház, nagy belmagasság szellős kényelmes ámde tagolt belső terek, az árszínvonalhoz képest minőségi berendezés.. (megtudtam, hogy egy magasabb árfekvésű egységet terveztek, működtettek korábban annak részbeni hagyatékát élvezhetik a vendégek napjainkban )
Kellemes beszélgetős hely... csajok azt mondanák kuckós... én meg elhúznám a számat... :) Nem kuckós, kellemes...
A vendégkör láthatóan bejáratott (menü is van... az elért eredményeik alapján kedvelt és magasan minősített menüztetés folyik)
A személyzet és a "főnök" laza, kedves segítőkész... az étlap jól szerkesztett, de a vendég folyamatos tájékoztatást kap az ételsor közben az aktuális választékról a beszerzés helyzetéről és az ajánlatokról, valamint az egyedi ételrendelés lehetőségéről... egyszóval a hangulat, a személyzet, a kiszolgálás remek.... szeretik a munkahelyüket és még a vendéget is.... :)
A magyaros és a nemzetközi konyha keveréke az étlap a próba során remek - de tényleg remek - rizottót tettek asztalunkra és a szokásos marhahúsos alapanyag és konyhai figyelem-teszten is sikeresen átmentek :) azaz a steak tényleg jó minőségű marhából volt és a sütésre is figyeltek,,,, a körettel sem tudtak hibázni.... bár burgonyát rendeltem tehát nem is hagytam hibalehetőséget... :)
Remélem lesz még alkalmam újabb látogatást követően további kiegészítéssel élni az étlap más szegmenseiből, addig is nyugodt szívvel ajánlom... feltétlenül próbáljátok ki ha arra jártok...
PS.: köszönet a lehetőségért Gömöri Henriettnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)